Betegtájékoztatók

A következő rövid összefoglalók, ismertetők a nőgyógyászati vizsgálat lépéseiről, a diagnosztikában használatos leggyakoribb vizsgálatokról valamint a leggyakoribb, nőgyógyászati vizsgálatot igénylő kórképekről szólnak. Céljuk, hogy a nőgyógyászati vizsgálattal szemben a nőkben fennálló természetes szorongást csökkentsék és emellett a rendelésen elhangzottak jobb megértését segítsék elő. A következőkben a saját praxisomban előforduló leggyakoribb kérdéseket tekintettem át a „saját szemüvegemen keresztül” természetesen a teljesség igénye nélkül. Törekedtem a latin szaknyelv mellőzésére.

A nőgyógyászati vizsgálat lépései 

A rutin nőgyógyászati vizsgálat (évenkénti javasolt rákszűrés) első lépése a hüvely feltárása, a méhnyak látótérbe hozása és a méhnyakról a cytologiai vizsgálathoz szükséges kenetvétel. Ezt követően a méhnyak ecetsavas törlővel történő érintése után colposcoppal (nagyító eszközzel) vizsgáljuk a méhnyakat, hüvelynyálkahártyát, majd a feltáró eszköz eltávolítása után a szeméremtestet. Az ezt követően végzett bimanualis, nőgyógyászati vizsgálattal a belső nemi szervekről tájékozódunk (méh, petefészkek). Humán papillomavírus (HPV) kimutatás alapvetően a cytologiai lelet alapján felmerülő HPV gyanú esetén (második lépésben) javasolt. A HPV kimutatás eredménye a cytologiai lelettel együtt értékelve meghatározza a további teendőket és a szükséges kontrollok gyakoriságát. Hüvelyfertőzésre utaló panasz illetve a hüvely feltárás kapcsán erre utaló váladék, gyulladás esetén valamint ezirányú szűrővizsgálat céljából a hüvelyváladék kenet mikroszkópos vizsgálatához veszünk mintát, mely a rákszűrés végzéséhez hasonlóan fájdalmatlan beavatkozás. Nőgyógyászati ultrahangvizsgálatot a jobb képalkotás céljából hüvelyi vizsgálófejjel végezzük (fájdalmatlan vizsgálat), mellyel a méh és a petefészkek is megítélhetők, a kismedencei kóros képletek (pl. petefészek cysták, esetleges méh vagy petefészek daganatok) könnyen felismerhetőek. Fiatalabb korban a havonkénti, mensest követő emlő önvizsgálat javasolt, gyanús tapintási lelet esetén képalkotó vizsgálat (radiológus szakorvos által végzett emlő ultrahang) végzése szükséges. Későbbi életkorban vagy egyenes ági felmenők között előfordult emlőrák esetén fiatalabb korban is (radiológus megítélése alapján) mammographia végzése javasolt.

 [fel]


A leggyakoribb nőgyógyászati fertőzések és azok kivizsgálása 

Nőgyógyászati fertőzések (leggyakrabban hüvelyfertőzések) diagnosztikájában alkalmazott „lépcsőfokok” közül a normál hüvelyflóra, esetleges aerob vagy anaerob bakteriális illetve gombás fertőzések megítélésére a mikroszkópos kenetvizsgálat a leggyorsabban eredményt adó és pontos vizsgálat. A hüvelyváladék pH-jának tesztcsíkkal történő meghatározása tájékoztató értékű adat, hiszen számos nem fertőzéses ok is befolyásolja ennek eredményét. A hüvelyváladék kémhatása emelkedik többek között akkor is, ha a domináns bakteriális flórát jelentő lactobacillusok háttérbe szorulnak, de hasonló leletet kapunk óvszer nélküli együttlétet követően, vagy hüvelyi gombafertőzés kezelésére javasolt készítmények alkalmazása után is.
Az esetek többségében a klinikai kép alapján nem tudjuk felállítani a diagnózist. A nőgyógyászati fertőzések korszerű diagnosztikájában nem nélkülözhető a hüvelyváladék kenet mikroszkópos vizsgálata. A mintavétel hüvelyváladék vizsgálata esetén steril vattapálcával az oldalsó vagy a mellső hüvelyboltozatból történik (a mintavétel nem okoz fájdalmat). A kenetet levétele után metilénkékkel festjük és 10 percen belül mikroszkóppal 1000x nagyítás mellett vizsgáljuk (rendelőnkben mikroszkóp kamera segítségével a kenet vizsgálata élőben a páciens számára is látható, követhető). Az azonnali, kenetvételt követő mikroszkópos vizsgálat lehetővé teszi, hogy a kellemetlen panaszokkal jelentkező páciensek a mikroszkópos vizsgálat alapján kapjanak rögtön megfelelő kezelést. Amennyiben a vizsgálat alapján szexuális úton terjedő fertőzés lehetősége merül fel, a méhnyakból veszünk mintát PCR (DNS szintű) vizsgálatra vagy tenyésztésre, melyeket egy partner mikrobiológiai laboratórium vizsgál, majd a leletet közli rendelőnkkel, melyet a páciensnek továbbítunk és természetesen a szükséges kezelést is felírjuk a rendelőnkben. A nőgyógyászati fertőzések mellett párhuzamosan nemritkán jelentkező vizelési panaszok, húgycső irritáció kivizsgálása céljából vizeletvizsgálatot is végzünk 10 paraméter meghatározását végző vizelet automata segítségével. Természetesen akut húgyúti fertőzés, hólyaghurut panasza esetén rendelési időben előjegyzési időpont nélkül is elvégezzük a vizeletvizsgálatot és ennek alapján recepttel látjuk el a pácienst.

 [fel] 


A szeméremtest fertőzései 

Herpes genitalis

A Herpes simplex vírus által okozott szexuális úton terjedő fertőzés, mely az első fertőzés esetén szeméremtesti fájdalmat, oedemát, a szeméremtesten hólyagokat okoz, melyek felszakadását követően fájdalmas fekélyek keletkeznek, a lágyéki nyirokcsomók fájdalmas duzzanatával. Az ezt követően enyhébb tünetekkel járó visszatérő epizódok különböző gyakorisággal jelentkeznek. A tünetek fellépése után minél korábban megkezdett vírusellenes kezelés javasolt. Gyakrabban jelentkező visszatérő herpes genitalis esetén fenntartó, megelőző kezelés is szóba jöhet. 

Condyloma acuminatum

Humán papillomavírus (HPV) által okozott szemölcsös elváltozás, mely leginkább a szeméremtesten (jellemzően a gáton), ritkábban a hüvelynyálkahártyán és a méhnyakon fordul elő. A szemölcsök lassan növekednek, de kezelésük annál könnyebb, minél korábban jelentkezik a páciens. Kisebb szemölcsök kezelése ecseteléssel történik, nagyobb szemölcsök, vagy kiterjedt elváltozások esetén az eltávolítást bőrgyógyász kolléganő végzi. 

Bartholin-mirigy tályog

A nagyajkak alsó harmadában, a hüvelybemenet egyik oldalán bakteriális fertőzés következtében kialakuló fájdalmas, diónyi vagy szilványi képlet, mely tapintásra igen érzékeny. A tályog kialakulását megelőzheti a Bartholin-mirigy cystája, fájdalmatlan duzzanata. Kezelése műtéti.

[fel]

 

Gombás hüvelyfertőzés

A hüvely nem szexuális úton terjedő fertőzése. Kórokozója a Candida albicans vagy non-albicans candida törzsek, ritkábban a Saccharomyces cerevisiae. Hirtelen kezdődő szeméremtestre lokalizálódó égő érzés, viszketés, irritáció jellemzi, mely csapadékos fehér hüvelyváladékkal társul. Az igen kellemetlen panaszok miatt a betegek általában gyorsan orvosi segítséget kérnek.
A kórelőzmény felvétel során jellemző információ, hogy a panaszok általában a ciklus második felében lépnek fel. A hüvely feltárás segítségével megállapítható, hogy a szeméremtest és a hüvely belövellt, lobos, a hüvelyfalhoz tapadt csapadékos fehér váladék észlelhető változó mennyiségben. A típusos klinikai kép a diagnózis felállításához elegendő. A gáton nem ritkán felületes berepedések láthatók, melyek leginkább ismétlődő, vagy régóta tartó fertőzés esetén jönnek létre. A metilénkékkel festett váladék kenet mikroszkópos vizsgálata segítségével igazolható a kórkép fennállása.

[fel]

 

Krónikus visszatérő gombás hüvelyfertőzés

Ha egy év alatt legalább négy akut hüvelyi gomba fertőzés fordul elő, akkor krónikus visszatérő gombás hüvelyfertőzésről beszélünk. A gombás hüvelyfertőzésre jellemző leginkább a recidiváló akut epizódok fellépte, melyek akár minden menstruációs ciklusban, általában a menses előtt okozzák a legkifejezettebb panaszokat, melynek magyarázata az, hogy ilyenkor a hüvelyben élettani esetben jelenlevő lactobacillusok nyálkahártyához történő tapadása csökken, az immunitás gyengébb. Egyénenként változó mértékben számos életmódbeli kockázati faktor is elősegíti az akut epizódok kialakulását (lásd a mellékelt dokumentumot), de a kezelés mégsem a szigorú tiltásokra épül, hiszen normális életmód, táplálkozás mellett kell a pácienseket panaszmentessé tennünk. A táplálkozásban kevesebb szénhidrát és élesztő fogyasztása javasolt, szükség van arra, hogy tudatosan táplálkozzon az a páciens, akinek recidiváló gombás hüvelyfertőzése van, de ez nem szigorú diétát jelent. Olyan életmódra van szükség, melyet évtizedeken keresztül is komolyabb lemondások nélkül elégedetten tud folytatni a visszatérő gombás fertőzés miatt rendelőnket felkereső hölgy. A gyakran hosszú évek óta az életminőséget megkeserítő állapotra tekintettel a krónikus visszatérő gombás hüvelyfertőzés kezelése 4, majd 5 hónapos kezelési ciklusok egymást követő alkalmazásából áll.
A kezelés teljes hossza páciensenként változó (átlagosan 12-16 hónap), hiszen a kezelés megkezdésekor és mindegyik több hónapos kezelési ciklus végén közvetlenül a klinikai tünetek, colposcopos vizsgálati lelet és mikroszkópos kenetdiagnosztika lelete alapján határozzuk meg a következő kezelési intervallumban alkalmazott gyógyszeres kezelést, azok adagolását és dózisát. A kontrollvizsgálatok kapcsán a javulás vagy a panaszok megszűnése és javuló kenetvizsgálati lelet esetén a soron következő kezelési ciklusra fokozatosan csökkentett dózisokat állítunk be. Tehát a kezelés személyre szabottan történik (az első 4 hónapos sablon kezelési ciklus után), melynek célja, hogy a gombafertőzés tüneteit tartósan megszüntessük (illetve a visszatérő fertőzések számát és súlyosságát csökkentsük) és lehetőség szerint a kezelés abbahagyása után se térjen vissza a kórkép.


[fel]

 

Bakteriális vaginosis

A hüvely nem szexuális úton terjedő fertőzése. Homogén, fehér, vízszerű, kellemetlen illatú hüvelyváladékozás jellemzi, melyet nem kísér a gombás hüvelyfertőzésre jellemző egyéb szubjektív tünet. A gyakran tünetmentesen zajló bakteriális hüvelyfertőzés szövődménye lehet a felszálló fertőzés, mely petevezeték gyulladáshoz vezethet, következményesen meddőséghez.
Az anamnesis felvétel során jellemző információ, hogy a panaszok általában a menses után lépnek fel, hajlamosít a kórképre az éjszakai tampon használat, mely kerülendő. A hüvely feltárás során a szeméremtest, illetve a hüvely lobmentes, azonban a jellegzetes homogén, fehér hüvelyváladék észlelhető. A hüvelyváladék tesztcsíkkal mért pH-ja 4,5 felett van. A váladék kenet mikroszkópos értékelése során „clue-sejtek” láthatóak, melyek baktériumokkal fedett laphámsejtek. A gyakran visszatérő bakteriális vaginosis terápiás kihívást képez, a kórkép megelőzésének alapvető eszköze az élettani lactobacillus flóra regenerálása a hüvelyben.

[fel]

 

Trichomonas vaginitis

A Trichomonas vaginalis által okozott szexuális úton terjedő hüvelyfertőzés kellemetlen szagú, sárgás-zöld, habos váladékozással, szeméremtesti irritációval, fájdalmas vizeléssel jár. A hüvely feltárás során a szeméremtest és a hüvely belövellt, lobos, a fent leírt hüvelyváladék látható. A hüvelyváladék pH-ja emelkedett, 4,5 feletti. A hüvelyváladék natív kenetében fáziskontraszt mikroszkóppal végezve a vizsgálatot a Trichomonas vaginalis kimutatható, fehérvérsejtek, coccobacillusok láthatók.

[fel]

 

Méhnyak gyulladás

Szexuális úton terjedő bakteriális fertőzés (Chlamydia trachomatis, Neisseria gonorrhoeae, Ureaplasma urealyticum, Mycoplasma genitalium) következtében jön létre a méhnyak gyulladása, mely gyakran tünetmentesen, tünetszegényen zajlik. Tünete lehet a bővebb hüvelyváladék, vizelési panasz, szexuális együttlét utáni (kontakt) vérzés. A méhnyak gyulladására a következők utalnak. Hüvely feltárás: gennyes folyás a méhnyakból, gyulladt, oedemás mirigyhám, a nyakcsatornából történt mintavételt követően vérzés jelentkezése, a cervixnyákból készített metilénkékkel festett kenet mikroszkópos vizsgálata során 1000x nagyítás mellett látóterenként legalább 20 fehérvérsejt észlelhető. A biztos diagnózis a baktérium (kórokozó) kimutatása a méhnyakból PCR vizsgálattal.

[fel]

 

Kismedencei gyulladás 

Bakteriális vaginosis vagy méhnyak gyulladás következményeképpen kialakuló felszálló fertőzés méhnyálkahártya gyulladást, majd petevezeték gyulladást okozhat. Gyakran tünetszegényen zajló kórkép, melynek veszélye, hogy így a páciens nem keres orvosi segítséget. Ismételt petevezeték gyulladás növeli petevezeték elzáródás és így meddőség, méhen kívüli terhesség esélyét, majd krónikus alhasi fájdalmakat okoz. A petevezeték gyulladás felismerése nőgyógyászati vizsgálattal lehetséges, típusos tapintási lelettel jár. Kezelésében kombinált antibiotikum adása vezethet eredményre.

[fel]

 

Menstruációs ciklus zavarai, hormonális zavarok, meddőségi kivizsgálás lépései 

A rendszertelen menstruációs ciklus (fogamzóképes korban) hormonális laboratóriumi vizsgálatot (vérvétel) indikál. Ilyenkor mindazon hormonokat vizsgáljuk, melyek a menstruációs ciklust befolyásolhatják. A lelet alapján a ciklus zavar oka egyértelműen meghatározható és így a kezelés beállítható. A kezelés módját alapvetően befolyásolja az, hogy a páciens jelenleg szeretne-e teherbe esni, vagy sem. Meddőségi panasz (legalább egy évi védekezés nélküli rendszeres házasélet ellenére elmaradó gyermekáldás) esetén a potenciális leggyakoribb okoknak megfelelően első lépésként a következők javasoltak: hormonális laboratóriumi vizsgálat, andrológiai vizsgálat a férjnél, majd ezek után a belső nemi szervek megítélése céljából diagnosztikus laparoscopia. Amennyiben az ultrahangvizsgálat a méh üregének rendellenességére utal, hysteroscopia jön szóba.

[fel]

 

Petefészek cysták ellátása 

A bimanualis vizsgálattal és nőgyógyászati (hüvelyi) ultrahangvizsgálattal felismert petefészek cysta esetén a tennivalókat a cysta ultrahang képe, szerkezete, a cysta mérete, a páciens életkora és panaszai befolyásolják alapvetően. Amennyiben rosszindulatú folyamatra utaló jel nincsen és a páciens panaszmentes, általában 2-3 ciklust követően javasolt a kontroll vizsgálatok (ultrahangvizsgálat) elvégzése. A több hónapon keresztül fennálló vagy panaszt okozó cysta műtéti megoldást indikál, melynek lényege a cysta petefészekből történő eltávolítása, az ép petefészek megtartása mellett. A mai szakmai gyakorlatban a műtétet laparoscoppal (4 db 1-1,5 cm-es metszésen keresztül behatolva) végezzük.

 

Fogamzásgátlási tanácsadás 

A megfelelő fogamzásgátló módszer kiválasztását a páciens igénye, az esetleges belgyógyászati, neurológiai alapbetegsége, a tervezett fogamzásgátlás időtartama, a korábbi szülések, a szexuális úton terjedő fertőzések kockázata és a nőgyógyászati vizsgálati lelet befolyásolják alapvetően. Ezek alapján személyre szabottan történhet a legmegfelelőbb, legkisebb kockázatú módszer kiválasztása. Megfelelő kivizsgálás, nőgyógyászati fertőzések kizárása után rendelőnkben helyezünk fel méhen belüli fogamzásgátló eszközt (IUD) is.

[fel]

 

Fertőzések a gyermeknőgyógyászati praxisban 

A gyermeknőgyógyászatban a pelenkás kortól kezdve fordulhat elő szeméremtest- és hüvelyfertőzés, melyek jellemzően bakteriális eredetűek. Kivizsgálásukban a klinikai kép mellett a szeméremtestről, hüvelybemenetből vett kenet mikroszkópos vizsgálata az alapvető. A serdülőkorban a menstruációs ciklusok kialakulását követően a felnőtteknél előforduló, természetesen nem szexuális úton terjedő fertőzésekkel (bakteriális vagy gombás hüvelyfertőzés) kell számolnunk.

[fel]

 

Alhasi panaszok kivizsgálása, a belső nemi szervek megítélése a gyermek- és serdülőkori nőgyógyászatban 

A gyermeknőgyógyászatban és a szexuális kapcsolatot még nem folytató serdülők esetén a belső nemi szervek megítélése hasi ultrahangvizsgálattal lehetséges, melynek alapfeltétele, hogy telt húgyhólyag mellett végezzük a vizsgálatot. Üres hólyag esetén a kismedence nem vizsgálható. (A telt húgyhólyagon azt értjük, hogy a gyermeknek / serdülőnek vizelési ingere van.)

[fel]

 

Fogamzásgátlási tanácsadás a serdülőkorban 

A serdülőkorban az elsőként választandó fogamzásgátlási módszer az óvszer, mely a szexuális úton terjedő fertőzések kockázatát csökkenti, megfelelő alkalmazás esetén megbízható. Legalább egy éve rendszeres menstruációs ciklusok, negatív nőgyógyászati vizsgálati lelet, ellenjavallatok hiánya és monogám partnerkapcsolat esetén hormonális fogamzásgátló tabletta is alkalmazható.

[fel]

UJHÁZY NŐGYÓGYÁSZATI ÉS GYERMEKNŐGYÓGYÁSZATI SZOLGÁLTATÓ KFT